Az orvos válaszol

Van-e a halláscsökkenésnek „szezonalitása”, évszaktól való függése?

Elmondható, hogy az átmeneti, múló jellegű vagy éppenséggel a tartós halláscsökkenés és az évszakok között szoros összefüggés nincs. Mindazonáltal az őszi, csapadékosabb, hüvösebb időben a megfázások gyakoribbá válásával megemelkedik a halláscsökkenéssel panaszkodó betegek száma. Ez középfülhuruttal vagy éppenséggel középfül gyulladással magyarázható az esetek többségében.

Mely korosztályt érint leggyakrabban a halláscsökkenés?

Tulajdonképpen minden életkorban előfordulhat, csak az előidéző okok mások. Igy például az idősebb korban kialakuló nagyothallás oka többnyire az érzékelő szőrsejtek elpusztulása. Aktív életkorban, zajos munkahelyen dolgozóknál – különösen, ha fülvédelemről nem gondoskodnak – nagyon gyakori a halláscsökkenés, melynek oka szintén a szörsejtek károsodása. Gyermekek esetében kialakult halláscsökkenés többnyire átmeneti jellegű és valamilyen felső légúti fertőzés előzi meg kialakulását. Meg kell említeni azokat is, akik már halláskárosodással vagy éppenséggel siketen születnek. Ezen szomorú esetekben többnyire a terhesség alatt ért anyai fertőzés, vagy valami egyéb károsító tényező áll a háttérben.

Hogyan tud a szakorvos a halláskárosodott betegen segíteni? Függ ez a beteg életkorától?

Inkább úgy fogalmaznék, hogy a hallásjavítás mikéntjét a kiváltó tényező alapján döntjük el minden egyes betegnél. Így például gyermekek esetében a légúti fertőzés elleni gyógyszerek (antibiotikumok, nyálkahártya lohasztó orrcseppek stb) játszanak fontos szerepet. Amennyiben időben alkalmazzuk ezeket, többnyire elkerülhető a dobhártya „felszúrása”.

Nemritkán a megnagyobbodott orrmandula okozhat egy-, vagy gyakrabban kétoldali halláscsökkenést. Ilyen esetekben többnyire az orrmandula altatásban történő eltávolítása oldja meg tartósan a panaszokat.

Közismert – majdnem minden életkorban előforduló – a hallójáratot eltömeszelő fülzsir miatti halláscsökkenés. Érdemes ezzel is szakorvoshoz fordulni mert a „házi” próbálkozások nem mindig vezetnek eredményre.

Amennyiben a halláscsökkenés oka a dobhártya károsodása, úgy többnyire mütét segíthet a betegen. Szintén műtétet javasolunk a hallószerv bármely területe megbetegedése esetén, ha ezáltal igérni tudjuk a hallásjavulást.

Mütéttel nem javítható halláscsökkenések esetében hallókészülékek jönnek szóba.